körül születhetett, s igy az 1596-iki keresztesi csatában mint 96-98 éves öreg ember lett volna egy csapat vezére, mint már Toldy Ferencz is megjegyezte Forgách életrajzában. A születési év meghatározására Sörös Pongrácz törekedett először, ki a Századok említett helyén 1530-ra, egy későbbi értekezésében pedig (Turul, 1899, 144. 1.) 1535-re teszi a szerző születési évét. 1530 mellett egy nyomós érv hozható fel, IV. Pius pápának 1560 július 17-ikén kelt bullája, melyben olvasható, hogy I. Ferdinánd, mint nyitrai egyházmegyei papot és a megfelelő korú kiváló embert ajánlotta Forgáchot a püspökségre.7

Minthogy a kánonjog betöltött harmincz évet kiván a püspökség elérhetéséhez, Forgáchnak e szerint 1529-30-ban kellett születnie. De a bulla említett szavaihoz némi kétség fér. Mikor

Forgách Ferencz 1572-ben a házasság engedélyezéséért folyamodott a kúriához, XIII. Gergely pápa csak úgy oldozta fel a diaconatus (szerpapság) alól, ha még nem áldozópap. Tehát 1572-ben nem voltak vele tisztában, hogy a már püspöknek kinevezett és megerősített Forgách Ferencz áldozópap-e, vagy sem. Bizonyos, hogy a kúriában mutatkozó homályt előidézhette Forgách kérő levele, mely semmi bizonyosat nem tartalmaz egyházi rangját illetőleg; továbbá Berzeviczy Márton színtelen

s Mon. Hung. Hist., II. 16. k., vii. 1. Több ellenvetés található Sörös Pongrácz értekezésében. Századok, 1896. 520.,521. 1. 6 Forgách ltár a M. N. Múzeumban.

7 Demum ad te Presbyterum Nitriensis seu alterius Dioecesis, de legitimo matrimonio procreatum, et in aetate legitima constitutum, pro quo charissimus in Christo filius noster Ferdinandus Vngariae Rex

illustris, in Imperatorem electus, nobis ad hoc per suas litteras supplicavit, et cui apud nos de litterarum scientia, vitae munditia, honestate morum, spiritualium providentia et temporalium circumspectione, aliisque multiplicium virtutum donis, fidedigna testimonia pérhibentur, direximus oculos nostrae mentis.

okadatolása Forgách kérését illetőleg; de a kúria bizonytalan ítélete IV. Pius bullájának szavait illetőleg azt a valószínű feltételt engedik meg, hogy a bulla kiadásakor se tudta a kúria bizonyosan, hogy Forgách fölszentelt pap-e, vagy sem; valamint abban se lehetett bizonyos, hogy a törvényes korban van-e? Minthogy pedig a kúria Ferdinánd tudósításából merítette adatait, vagy azt kell feltennünk, hogy a kor a kérő levélben nem volt érintve, ez esetben a bulla említett kifejezése csak szokásos formula, tehát kétség fér hitelességéhez vagy pedig hibásan volt a király levelében, s ez utóbbi esetben a hibás előterjesztés által bekövetkezett tévedéssel állunk szemben.

8

Hogy születése évéül tényleg 1535-öt kell felvennünk, határozottan követeli Forgách levele a pápához házassága ügyében. 1572 szeptember 15-ikén írja, hogy 1556 augusztus 7-ikén, mikor Ferdinánd váradi püspökké kinevezte, a huszonegyedik életévben volt, tehát 1535-ben kellett születnie. A levélben írja folytatólag, hogy csak később vette fel a papi rendet, de sohase misézett, se más egyházi szertartást nem végzett. Hihető, hogy huszonegy éves korában nem szentelték pappá, hanem csak néhány év elteltével.

Az egyházi ténykedések elmulasztása egyébként nem áll Forgáchnál egyedül. Verancsics, mielőtt 1534 nyarán Ferencz franczia királyhoz ment volna követségbe, végrendeletet írt, melyben így rendelkezik temetéséről: Ha meghalok, dísz és mise nélkül temessenek el. Pénzemet adják a szegényeknek. Megelégszem, ha Istenben halok meg. Fölszenteltetése után nem misézett, csak 1569-ben Bécsben, mikor érseknek nevezte ki a király, akkor is az ész kívánságának s barátai rábeszélésének engedett. Ekkor már tizenhat év óta főpap és húsz évnél hosszabb idő óta áldozópap volt.

Ha tehát születése évének meghatározásánál saját nyilatkozatát kétségtelenül hitelesnek fogadjuk el, - a mint kell is más

8 Theiner Annales Eccl. I. 35-36. 1.

9 Szalay L.: Adalékok, 157. 1.

érvekkel szemben, 1556-ban méltán írhatja róla Istvánfy, hogy még ifjú, hisz ekkor Forgách csakugyan 21-22 év közt van. Végül pedig maguktól megszünnek azon nehézségek, melyek 1510-re fennállanak. Utána 1540-ig még három testvére születhetett (Kata, Margit, Imre), a hogy Nagy Iván Forgách testvéreinek születési sorrendjét megállapította.

TIS PERPETVI STRIGONIEN PRIMAT IS

S REFVGIVM ET PROTECTO

Prafulis effigiem quifquis depinxit OLAHI,
Vicit Apelleam fedulus arte manum.

6. OLÁH MIKLÓS ARCZKÉPE.

Hogy e korban hazánk sajátságos viszonyai között volt-e más eset is, hogy püspökséget nem fölszenteltnek is adott a király, nem bizonyos, bár Forgách a kinevezés idejében már befejezte volt egyházi tanulmányait, s meglehet, hogy már fel is vették valamely egyházmegye (talán a nyitrai) tagjai közé, s csupán fiatal kora miatt nem szentelték föl. Minthogy Ferdinándnak a zavaros állapotokra való tekintetből sietni kellett az

Erdélylyel határos váradi szék betöltésével, megtörténhetett, hogy nem érintette levelében Forgách Ferencz korát s ez esetben a szokásos kifejezés a kanczelláriai praxis kifolyásaként jutott az oklevélbe. Ha Ferdinánd király levele valaha előkerül, a kérdés sokkal bizonyosabb megvilágításban áll majd előttünk. Saját állítására támaszkodva tehát, születése évéül 1535-öt fogadjuk el.

Forgách Ferencz ifjúkora a szülői ház keretében telt el. Fivéreivel együtt itt nevelkedett fel, megtanulta az írás és olvasás elemeit, a fegyverrel való bánást, amire a zavaros viszonyok között gyakran szüksége volt. Szüleitől mély vallásosságot tanult és a család hagyományához híven lelkesedni a haza ügyeiért. Atyja régi szabású, nemesen gondolkodó köznemes volt. Fontos és a közéletre kiható működést Ulászló és II. Lajos alatt fejtett ki mint a király kincstárnoka. Azután jött a gyászos Mohács. A király halálát követő zavaros állapotok között ő is a nemzeti király eszméjének harczosai közé állt; az ország rendeinek közös óhajára megkoronázták János királyt. Mikor a németpártiak Ferdinándot segítették a trónra (Forgách szerint Báthory Istvánnak volt benne a legnagyobb része), az ország két király között két részre szakadt. A dunai rész Ferdinándnak jutott, vele együtt a Forgáchok birtokainak egy része is. Forgách Zsigmond mint a szárnyaszegett madár visszavonult a közélettől, nem nélkülözések, de mégis anyagi gondok közt élt mindenki előtt magasztosan becsületes életet. Idejének legnagyobb részét családja körében töltötte el. Sokszor beszélt fiainak a haza nyomasztó állapotáról, a régi nagyságról, a nagy Mátyás királyról, ki törekvései czéljául azt tűzte ki, hogy a fenyegető török hatalmat kiszorítsa Európából. Így ápolgatta fiai szívében a szenvedő haza szeretetének lángját. Nagyobbrészt örökölték is ezek atyjok vitézi bátorságát. Simon, Pál, Imre fényes hadi tettekkel örökítették meg nevüket a török ellen vívott harczokban. Ferencz nem tudott a vitézi tettekért lelkesedni, noha 10 Forgách, 250., 429. 1.

ΙΟ