tették a Békés távollétével mentegetődző szövetségeseknek, hogy a legrövidebb idő alatt intézzék el Békéssel az ügyet és folyamodással kérjék Miksától a vár visszaadását. Egyéb bizalmatlansági kérdések is napirendre kerültek. Miksa szatmári kapitányának panaszára Gyulaffy László ellen tett vádat, hogy Szatmárhoz közel Cseh faluban erődszerű házat épített, a mit ő nem lát szívesen. Bár az országgyűlés nem fejezte ki határozottan, hogy Miksa híveiről van szó, Bécsben mégis észrevették, hogy a törvény éle őket érinti első sorban.

Megemlékeztek János Zsigmond törvényéről, mely szerint más országba a fejedelem engedélye nélkül nem szabad volt menni; most ők is megtiltják az ilyenfajta levelezést, tekintettel a zilált viszonyokra. A távolmaradtaknak elnézték, hogy nem jelentek meg, de ismétlődés esetére hatalmat adtak a fejedelemnek a távolmaradók megbüntetésére. Elrendelték végül a lázadás bűnében elmarasztalt székelyek megbüntetését is, a főbbeket a fejedelem büntesse, míg a községbelieket Váradon végzendő kényszermunkára itélték. De ha valaha újra feltámadnának, hűtlenség bűnébe esnek (29. §.). Deczember elején oszlott szét az országgyűlés.

Miksának sok minden nem tetszett. Bántotta Huszt visszaadásának sürgetése, hű alattvalóinak szorongatott helyzete. A vár visszaadásába nem volt hajlandó beleegyezni, azonkívül Csáky felelősségre vonását is helytelenítette. Alaki hibának tüntette fel azt is, hogy a rendek fejedelemnek nevezik Báthoryt. A fejedelem nyugodt hangon felelt a király levelére, melynek végén a török magatartását azzal jellemzi, hogy Békés megöletését kivánta tőle. Minthogy azonban nem tapasztalta mindaddig ellenségének, a nemtelen kivánságot visszautasította.

8

Az erdélyi ügyek így lassan haladtak előre. Báthory éppen nem akart erőszakkal fellépni a Békés-pártiak ellen. Ide-oda gomolygó felhötömeg borult Erdélyre, nem lehetett tudni, mit hoz a jövő. A bécsi udvar jobb terv híjával Báthoryt vette

8 E. O. E. 11. 419. 1.

Magyar Tört. Életr. 1904.

23

pártfogásába, de ellenfeleit sem utasította ki az udvarból. Báthory panaszkodik e miatt a győri püspökhöz írt levelében, a ki levelét deákra fordítva, elküldte Miksának, hogy a fejedelem panaszát megérthesse, annál is inkább, mert Báthory a király utolsó leveleiből azt gyanította, hogy Békés hívei újabb befolyást szereztek az udvarban. «De az mi a dolgokat illeti, nem mondhatok egyebet írja a püspök Báthorynak márczius 9-ikén hanem ha vannak, kik az kegyelmed hivséges és tekéletes jámbor szolgálatját calumniálják, nem jól cselekesznek, nem is dicsérhetem; de a féléknek ő fölségénél kevés vagy inkább semmi hitele nincsen, mert bízik ő fölsége az kegyelmed tekéletes emberségébe, a miről ő fölsége utolsó levelébe írt volt kegyelmednek, arra nem egyebünnen indultatott, hanem az kegyelmed leveléből és az országtul szerzett articulusiból, a mint kegyelmed ő maga is meggondolhatja.»

Békés Gáspár pedig még mindig remélte, hogy a király támogatása uralomra segíti. Bár látta, hogy az erdélyi rendek gyűlölik, nem hitte, hogy bárkit szívesebben láttak volna a fejedelmi székben, mint az erőszakos Békést. Február 23-ikán fogadta Miksa az erdélyi ellenpárt követét, Földváry deákot, a ki Békés nevében kérte, hogy támogassa urát Erdély elfoglalásában. A török nagy veresége Lepantónál alkalmat nyújt, hogy kiverjék a magyar területről. Miksa azonban óvatosan fogadta a tervet, nem osztotta a követ vérmes reményeit. Azt üzente küldőinek, hogy még egy ideig kegyes lesz Báthoryhoz, azután bizonyosan segíti őket.9

Elmúlt majd egy éve, hogy Báthoryt megválasztották, Miksa segítsége egyre késett. Közbe jött Zsigmond lengyel király halála, s a két fél figyelme Lengyelország felé fordult. Miksa jónak látta a jó viszonyt Báthoryval tovább is fentartani, újra elejtette Békés pártolását. Keserű szemrehányás hangján ír ezen időben Békés Rueber János kassai kapitányhoz (október 2-ikán). A király meghagyásából Erdélybe küldte embereit, Báthory 9 E. O. E. II. 420-421. 1.

azonban nem ismerte el küldetésök jogosságát, elfogta és kivallatta őket, némelyiket tüzes fogókkal is megkínzott. Észrevette, hogy a királynak semmi gondja sincsen reá, nincs más hátra,

minthogy már minden pénzét elköltötte, hogy halálával bizonyítsa be hűségét. Arra is el van szánva. Fáj neki, hogy Miksa nem bizik már benne, semmi pénzbeli segítséget még nem adott.

«Mikor ő felsége engemet alá bocsáta Prágábúl, tíz személyt nem találtam ez országban, ki idegen nem lött volna az ő felsége hűségétül az egy Csákytúl és Bornemisza Farkastúl megválva. Ez egész ország ellen fejemet szerencsére vetettem, éjjelnappal futottam, mindeneket az ő felsége hűségére intettem, nem

Johan Humber

86. RUEBER JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

kéméllettem sem életemet, sem költségemet, bízván, hogy ő felségének is gondja vagyon én reám; az Úristennek kegyelmességéből arra hoztam az dolgot, hogy akkor nem lön kedvek és akaratjok szerént azoknak ez dolog, az kik liber princepst akarnak vala választani; kiért én minemű gyűlölségben, nyomorúságban legyek, nyilván vagyon nagyságodnál»> írja Ruebernek. Kéri régi jóakaróját, járjon közbe ügye érdekében a királynál, mert ő már nem mer leveleivel alkalmatlankodni.1o A király ugyanis a megfigyelő szerepét szánta Békésnek, azért támogatta eleinte. Később belátta, hogy Báthoryt nem lesz tanácsos bolygatni a fejedelmi székben, mert a török erős védőbástyáját képezi. Ha eddig Békés hűségesküjére támaszkodva nem akart Báthorynak meghódolni, még igazolhatta magát. Minthogy azonban az országgyűlés törvényeinek sem akart enge10 Tört. Tár, 1879, 730-731. 1.

delmeskedni, elhagyta a törvényes alapot, melyen addig állott. Báthory nem nézhette tovább tétlenül, hogy országa területén belül tőle független várak álljanak, a mi a töröknek is feltünt. Miksa viszont nem támogathatta nyiltan Békést, akármennyire nem bízott Báthoryban, de az mégis törvényesen választott fejedelme volt Békésnek, azonkívül az ő hűségesküt tett alattvalója.

1572 februárjának végén Báthory fontos lépést tett, a midőn Mayláth Margit útján tiltakozást emelt Békés ellen Fogaras várának birtoklásában azon a czímen, hogy Mayláth Gábor, az ő testvére, nem kínálta őt meg a vár megvételével. Békés a legérzékenyebb ponton érezte magát háborgatva. Tudta, hogy Mayláth Margit mögött Báthory áll. Május 23-ikán írja a kassai kapitánynak, eszközölje ki, hogy személyesen mehessen Miksához az ügy elintézésére. Reá bízza a döntést, mert a «vajda» — így nevezi Báthoryt állandóan nem lehet bíró és vádló egy személyben. A vádirat megjelenésével egy időben írt Báthory levelet Listhy János magyar kanczellárnak, hogy a kolozsvári országgyűlés végzései felől felvilágosítsa. Rátér levelének több helyén czélzás alakjában a Békés -féle ügyre is. Említi,

hogy János Zsigmond gyenge akaraterejét mennyire behálózták. Hosszú időt venne igénybe, ha mindazt le akarná írni, hányszor ingerelték fel ellene hamis vádakkal a fejedelmet, a bölcs Istennek köszöni, hogy életben maradt. Olyan hitetlen emberektől minden kitelik. Krisztust istenségétől, a Szentlelket az essentiától fosztották meg. A gyermekeket keresztség nélkül üdvözítik, a praedestinatiót meg változatlanul hiszik. Csak az a baj, hogy sokat törődnek a más dolgával és nem várják meg, míg a praedestinatio szerint rájuk kerül az uralkodás sora vagy pedig azt is elvesztik, a mijük van.11

Minthogy a szomszédos Oláhország mozgolódott, Miksa pedig Huszt és Fogaras ügyében önhatalmúlag intézkedett, Báthory a rendeket május 25-ikére Tordára hívta össze. A négy napig tartó II E. O. K. II. 522–527. l.

rövid gyűlés megszavazta a szokásos adót, felelősségre vonatták Csáky kanczellár örököseit, megtiltották, hogy Bogdán vajda táborában szolgálatot vállaljon valaki Erdélyből. A szász egyetem

a fejedelemnek, Forgáchnak meg Bánfi Pálnak adott ajándékokat. A nyár folyamán Báthory hármas követséget küldött szét. A portának megszavazott adót Kemény István vitte el, kit